Gőztechnikai infók

   
 EN    RU   

| Kezdőlap | Gyártmányok | Referenciák | Videók | Árlista | Tervezés | Cégünkről | Partnerek | Kapcsolat

Biomassza kazánok
         Melegvíz üzemmódra

  • BIO
    Automatikus, pellet, faapríték, multifuel

  • Farmer
    Automatikus, pellet, faapríték,
    tüzifa, multifuel


  • Automat
    Automatikus töltésű,
    pellet, faapríték, multifuel

Gőzkazánok     
        Biomasszával, kisnyomású         gőzre (0,5bar)


Szénkazánok
         Automatikus barnaszén         kazánok melegvíz vagy gőz         üzemmódra


Fűtőanyag töltőrendszer


Fűtőművek

Pálinkafőzde

Konténeres kazánház

Családiház fűtés


Tartozékok
Fűtőanyag fajták

Tervezési segédletek

Árlista


CARBOROBOT találmány

CARBOROBOT cég


Gőzkazán elvi bekötése

A CARBOROBOT Steam kazánok kisnyomású gőz és forróvíz előállítására alkalmas berendezések. Specialitásuk az, hogy a gőzt kissé túlhevítik.

A kazán a tűzterében és a hőcserélő első részében levő vizet forralja és a hőcserélő felső részében a gőzt túlhevíti. A túlhevítőn a gőz keresztüláramlik és tovább melegszik. A kazán maximális üzemi nyomása 0,5 bar, a biztonsági szelep ennél nagyobb nyomásnál kinyit és a túlnyomást leereszti.
A gőztermeléshez folyamatos tápvíz utánpótlás szükséges. A tápvizet egyirányú(visszacsapó) szelepen keresztül tápszivattyúval kell a kazánba juttatni. A tápszivattyúnak le kell győznie a kazánban levő 0,5bar nyomást, és a visszacsapó szelep ellenállását is. Emiatt legalább 1bar nyomású szivattyút kell használni. A kazán fel van szerelve vízszint érzékelőkkel, ami a vezérli a töltést. Az alsó vízszint érzékelője a kazánt védi a kiürüléstől. Ha a kazánban a vízszint ez alá süllyed, akkor letiltja további működést, megáll a ventilátor és a rostély mozgatása, csak a tápvíz szivattyú működik tovább.A vízszint ellenőrzésére egy figyelő üvegcső is rendelkezésre áll.

A kazán üzeme során a megfelelő vízszint és víz minőség biztosítása kiemelt jelentőségű feladat. A kazán lágy vízzel kell táplálni, megengedett max. keménység 0,1 NK° Minden feltöltéskor a vízben levő sók a kazánban rakódnak le, ami a kazán vízkövesedéséhez vezet, hatásfokát és élettartamát csökkentik. A lágyított tápvíz is tartalmaz sókat, és a kazán vas része is lassan korrodálódhat, ez a szennyeződés feldúsul a gőzkazánban, ezért ezek eltávolításárra iszapoló pontok vannak kiépítve, amit rendszeresen használni kell.

A kazántest és a hamuláda iszapolási pontjainak(15.) csöveit és csapjait a telepítéskor a kivitelezőnek kell elkészíteni, a fűtési rendszer tervezőjének utasításai szerint. Iszapoló rendszer nélkül a kazán nem használható. Az iszapolásra az összegyűlt sók és szennyeződések eltávolítása miatt van szükség. Az új kazán esetében az első hetekben napjában többször kell iszapolni, hogy a szennyeződések, reve és vaspor minél előbb kitisztuljon. Iszapoláskor alkalmanként 20-30 liter vizet engedjünk le. Az iszapolás hatékonyságát úgy ellenőrizhetjük, hogy a szintérzékelő mágneses szenzort kivesszük a helyéről és megnézzük, mennyi vaspor van a mágneses száron. Ha jelentős a vaspor lerakódás, akkor folytassuk a gyakori iszapolást és mindhárom szintérzékelőt szereljük ki, tisztítsuk meg a lerakódástól. Ha a vaspor lerakódás mennyisége csökken, akkor ritkíthatunk az iszapolás gyakoriságán. Ha nyitott rendszert használunk, akkor a későbbiekben is gyakrabban kell iszapolni(2-3 naponta). Zárt rendszernél ez lehet heti gyakoriságú. Az elhanyagolt eliszaposodott kazán szintérzékelői a túl sok lerakódástól nem fognak működni, a kazán töltése leállhat, a víz lefogyhat és a kiszáradó kazán túlmelegszik. Ez ellen egy külön vésztermosztát van beépítve, ami túl magas kazánfal hőmérsékletnél letiltja a működést. A tiltás csak akkor múlik el, ha a kazán lehűl és a vízszint helyreáll. Ilyenkor a szennyezett érzékelőket kötelező megtisztítani.

A tápvíz oldott gázokat is tartalmaz, amik korróziót okoznak. A gáztalanítás technikája közismert a gőzkazánok szakirodalmában, ezeknek a technikálnak alkalmazása a kivitelező és a felhasználó felelőssége.

CARBOROBOT gőzkazán bekötése, tápvíz előállítás

 

 

Jelmagyarázatok

1. Gőzkazán max 0.5bar
2. Biztonsági szelep
3. Gőz előremenő vezeték
4. Légbeszívó szelep
5. Tápszivattyú
6. Elzáró csap
7. Mágnesszelep
8. Hőcserélő fűtési melegvízhez
9. Termosztát
10. Puffertartály használati melegvízhez
11. Vízóra
12. Üst
13. Vízlágyító
14. Hálózati víz
15. Víz mintavételi csap
16. Lágyvíz (0.1nK°)
17. Kondenzautomata
18. Kondenzvíz gyűjtőtartály és szivattyú
19. Szintkapcsoló
20. Fűtött gáztalanítós tápvíz tartály
21. Fűtőcső
22. Vegyszertartály és szivattyú
23. Visszacsapó szelep
24. Biztonsági szelep elzáródás mentes kivezetése falon kívülre
25. Mintahűtő
26. Szennyvíz lefolyóba
27. Iszapoló/lelúgozó csap
28. Keringető szivattyú


A CARBOROBOT Steam gőzkazánok elvi vezérlése:

A gőzkazán szabályozása a gőz nyomása alapján történik. A nyomást egy precíziós félvezető szenzor méri. Ahogy nő a nyomás, először a füstgáz csappantyú bezár, de a ventilátor és a rostély mozgatás tovább működik. Ettől a kazánba áramló levegő mennyisége csökken és a kazán teljesítmény is csökken. Ha tovább emelkedik a nyomás, akkor a vezérlés a ventilátort és a rostély mozgatást is kikapcsolja. Ennek hatására a kazán teljesítménye gyorsan csökken és a gőznyomás visszaesik. Ha a gőznyomás a felső érték alá csökken, újra indul a kazán ventilátora, a rostély mozgatás és ha még tovább csökken, akkor kinyílik a füstgáz csappantyú, emiatt jobban nő a teljesítmény és a gőznyomás. Ezek a fázisok váltakozva jönnek, a gőz nyomásának váltakozásától. A nyomásmérőn beállítható maximális érték 0,50bar. A nyomásmérőnek két állítható kapcsolási nyomása van. Az alsó nyomásérték a beállított max. nyomás alatt van, 0,05bar-al és ezen a nyomáson csukódik be a csappantyú, (pl. ha 0,45bar a max. nyomás, akkor az alsó kapcsolási nyomásérték 0,40bar). Az alsó nyomásértéknek nincsen hiszterézise. A felső nyomásérték(pl.0,45bar) elérésekor a ventilátor és a rostély is megáll. A felső nyomás hiszterézise 0,01bar, vagyis a beállított max. nyomás alatt 0,01bar a ventilátor visszakapcsolásának nyomása. (pl. 0,45bar-nál kikapcsol és 0,44bar-nál bekapcsol a ventilátor és a rostély.)



A kazán használható meglévő meleg vizes rendszer fűtésére is speciális bekötéssel. A legjobban bevált módszer, ha a kazán gőzvezetékébe csappal szabályozható elágazást készítünk, és az itt elvezetett gőzzel egy lamellás hőcserélőn keresztül melegítjük a melegvíz rendszert, vagy a puffertartályt. Ebben az esetben a kazán mindig gőz üzemmódban működik, és mi választjuk meg, hogy mennyi gőz kerüljön a fűtési rendszerbe.
Így akár arra is van lehetőség, hogy egyszerre használjuk a gőzt technológiai célra és fűtésre. Ebben a kettős üzemmódban figyeljünk arra, hogy a fűtési gőzelvétel ne legyen akkora, hogy zavarja a technológiai használatot.
Ezt az üzemmódot csak akkor szabad használni, ha gőztermelés folyik a kazánban, és a terhelés eléri a típusnak megadott névleges teljesítmény legalább 30%-át.


Probléma

Mit okoz?

Problémát okozó
anyag

Kezelés

Változó keménység

Iszap

Ca és Mg karbonátok

Melegítés hatására kiválnak iszap  formájában

Állandó keménység

Kazánkő

Ca és Mg hidroxid, klorid, szulfát, foszfát, nitrát, szilikát, stb.

Vízlágyítás:
ozmózisos, ioncserélős, mész-szódás, trisós

Szilárd lebegő anyag

Habzás

Homok, iszap, szerves anyag maradékok

Ülepítés, szűrés

Oldott sók

Elektrokémiai korrózió, lúgridegség

Szerves és szervetlen savak

Semlegesítés trisóval

Oldott gázok

O2: lyukkorrózió CO2: korrózió

Oxigén,  széndioxid

Gáztalanítás forralással vagy tápvíz levegővel való érintkezésének megakadályozása

Olaj

Kokszolódás, bomlás után olajsavas korrózió

Növényi és ásványi olajok

Olajmentes víz használata

Az alábbi táblázat a gőzkazán tápvizének előírásait tartalmazza:

Jellemző

Határérték

összes keménység

max 0,1 nK

pH érték

min 8,5

O2

max 0,05 mg/l

CO2

max 20 mg/l

olaj

max 5 mg/l


Vízlágyítási módszerek

Kicsapatásos (vegyszeres) eljárások:

A vegyszerek hatására kicsapódó üledék a vízkőképző sótartalmat csökkenti. A keménységet és a pH értéket tesztcsíkkal, vagy indikátor vegyszerrel lehet mérni. (Léteznek olcsóbb-drágább mérőkészletek a fűtéstechnikai szakboltokban, de vízkeménység mérő és pH mérő készletet pl. olcsón lehet vásárolni az akvarisztikai boltokban). A mész-szódás eljárásnál használható mérés fenoftaleinnel is történhet. Ha a csepegtetett fenoftalein hatására a víz színtelen marad, akkor kemény, ha bevörösödik, akkor sok a szóda, vagy a mészvíz, ha rózsaszín, akkor elegendően lágy.(Derveaux)

Trisós vízlágyításnál Na3PO4-ot (trinátrium-foszfát)adagolva reagál az állandó és változó keménységet okozó kalcium-magnéziummal és a kalcium- magnézium foszfátját képezi, amely rosszul oldódva kiülepszik. 100 liter víz összkeménységének 1 nk° fokkal való csökkentéséhez 4,51 g trisó szükséges.
(Pl. 1 m3 víz 10nk°-val való csökkentéséhez 450g, vagyis kb fél kiló trisó szükésges.)
Figyelem! A trisó túladagolása károsíthatja a fűtési rendszer egyéb elemeit(aluminium). Ez az eljárás nem alkalmazható nagy változó keménységgel rendelkező vizeknél, mert habzást okoz.

Szódás eljárás régi gőzmozdonyos világból ha a változó keménység alacsony és az állandó keménység magas. Köbméterenként és nk° fokonként 19g 10 %-os szódaoldatot kell a vízbe adagolni.

Mész-szódás eljárásnál hatóanyagokként oltott meszet és szódát(nátrium-karbonát) használnak (Ca(OH)2 és Na2CO3 adagolásával). A reakció CaCO3 és Mg(OH)2 csapadékot ad és azt leülepítve csökkenthető a keménység. A meszet vízben feloldják(mésztej) és a szódával együtt ezt adagolják a lágyítandó vízhez.
Igényesebb de ritkán használt eljárás vízlágyítás céljára az ún. szóda-szódás. Ilyenkor a kalcium-hidroxid (oltott mész) szerepét a nátrium-hidroxid(nátronlúg) fogja betölteni és a lágyított víz keménysége 0,4 - 0,7 nk° fokra csökkenthető le.

Oxálsav (sóskasav, H2C2O4, mérgező, tűzveszélyes anyag, méhészek használják, vegyszerengedély köteles). A lényege: a keménységet okozó sókat az oxálsav leköti, vízoldhatatlan csapadékot képez velük, amely aztán leülepedik a tartály aljára(ez az anyag már veszélytelen). 100liter 29 nk° -s vizet 20gramm sav visz le 3 nk° -ra.

Nem vegyszeres eljárások:

Az ioncserélős eljárás korszerűbb, és desztillált vízhez hasonló lágy vizet lehet előállítani. A műgyanta alapú anyagok használata speciális készülékben történik, amin keresztüláramlik a kezelésre váró víz. Az ioncserélő anyagok elhasználódásuk után regenerálhatók, újra használhatók.

RO –Reverz Ozmózis szűrés a legkorszerűbb eljárás, de igényes eszközöket kíván. Féligáteresztő hártyákon kényszerítik áramolni a vizet, és a sók nem jutnak a hártya másik oldalára, csak a tiszta víz.

Mágneses lágyítók használata nem helyettesíti a fenti módszereket, mivel nem igazolt hatásosságuk a kazánkő képződés elkerülésre

Az alábbi német szabvány jól használható a megengedhető keménység ellenőrzésére. A táblázaban levő térfogat(liter) a teljes fűtési rendszerben levő víz mennyiségét jelenti, (nem csak a kazánban levő vízzel kell számolni ! ) CARBOROBOT egy összetett kazán, ezért mindenképpen 1 nk° alatti keménységű vizet célszerű használni. Ennél nagyobb lágyításra nagyobb vízmennyiségű, puffertárolós rendszereknél lehet szükség.


A német szabványok szerinti kazánvíz keménységi ajánlások táblázatba foglalva.
Meleg vizes fűtőberendezések a DIN EN 128 28; VDI 2035 12/2005 szerint.

Copyright © 2023 CARBOROBOT
Contact informations     tel/fax:+36-13852-862    info@carborobot.com