A CARBOROBOT Steam kazánok kisnyomású gőz és forróvíz előállítására
alkalmas berendezések. Specialitásuk az, hogy a gőzt kissé túlhevítik.
A kazán a tűzterében és a hőcserélő első részében levő vizet forralja
és a hőcserélő felső részében a gőzt túlhevíti. A túlhevítőn a gőz
keresztüláramlik és tovább melegszik. A kazán maximális üzemi nyomása
0,5 bar, a biztonsági szelep ennél nagyobb nyomásnál kinyit és a
túlnyomást leereszti.
A gőztermeléshez folyamatos tápvíz utánpótlás szükséges. A tápvizet
egyirányú(visszacsapó) szelepen keresztül tápszivattyúval kell a
kazánba juttatni. A tápszivattyúnak le kell győznie a kazánban levő
0,5bar nyomást, és a visszacsapó szelep ellenállását is. Emiatt
legalább 1bar nyomású szivattyút kell használni. A kazán fel van
szerelve vízszint érzékelőkkel, ami a vezérli a töltést. Az alsó
vízszint érzékelője a kazánt védi a kiürüléstől. Ha a kazánban a
vízszint ez alá süllyed, akkor letiltja további működést, megáll
a ventilátor és a rostély mozgatása, csak a tápvíz szivattyú működik
tovább.A vízszint ellenőrzésére egy figyelő üvegcső is rendelkezésre
áll.
A kazán üzeme során a megfelelő vízszint és víz minőség biztosítása
kiemelt jelentőségű feladat. A kazán lágy vízzel kell táplálni,
megengedett max. keménység 0,1 NK° Minden feltöltéskor a vízben
levő sók a kazánban rakódnak le, ami a kazán vízkövesedéséhez vezet,
hatásfokát és élettartamát csökkentik. A lágyított tápvíz is tartalmaz
sókat, és a kazán vas része is lassan korrodálódhat, ez a szennyeződés
feldúsul a gőzkazánban, ezért ezek eltávolításárra iszapoló pontok
vannak kiépítve, amit rendszeresen használni kell.
A kazántest és a hamuláda iszapolási pontjainak(15.) csöveit és
csapjait a telepítéskor a kivitelezőnek kell elkészíteni, a fűtési
rendszer tervezőjének utasításai szerint. Iszapoló rendszer nélkül
a kazán nem használható. Az iszapolásra az összegyűlt sók és szennyeződések
eltávolítása miatt van szükség. Az új kazán esetében az első hetekben
napjában többször kell iszapolni, hogy a szennyeződések, reve és
vaspor minél előbb kitisztuljon. Iszapoláskor alkalmanként 20-30
liter vizet engedjünk le. Az iszapolás hatékonyságát úgy ellenőrizhetjük,
hogy a szintérzékelő mágneses szenzort kivesszük a helyéről és megnézzük,
mennyi vaspor van a mágneses száron. Ha jelentős a vaspor lerakódás,
akkor folytassuk a gyakori iszapolást és mindhárom szintérzékelőt
szereljük ki, tisztítsuk meg a lerakódástól. Ha a vaspor lerakódás
mennyisége csökken, akkor ritkíthatunk az iszapolás gyakoriságán.
Ha nyitott rendszert használunk, akkor a későbbiekben is gyakrabban
kell iszapolni(2-3 naponta). Zárt rendszernél ez lehet heti gyakoriságú.
Az elhanyagolt eliszaposodott kazán szintérzékelői a túl sok lerakódástól
nem fognak működni, a kazán töltése leállhat, a víz lefogyhat és
a kiszáradó kazán túlmelegszik. Ez ellen egy külön vésztermosztát
van beépítve, ami túl magas kazánfal hőmérsékletnél letiltja a működést.
A tiltás csak akkor múlik el, ha a kazán lehűl és a vízszint helyreáll.
Ilyenkor a szennyezett érzékelőket kötelező megtisztítani.
A tápvíz oldott gázokat is tartalmaz, amik korróziót okoznak. A
gáztalanítás technikája közismert a gőzkazánok szakirodalmában,
ezeknek a technikálnak alkalmazása a kivitelező és a felhasználó
felelőssége.
CARBOROBOT gőzkazán
bekötése, tápvíz előállítás |
|
|
Jelmagyarázatok
1. Gőzkazán max 0.5bar
2. Biztonsági szelep
3. Gőz előremenő vezeték
4. Légbeszívó szelep
5. Tápszivattyú
6. Elzáró csap
7. Mágnesszelep
8. Hőcserélő fűtési melegvízhez
9. Termosztát
10. Puffertartály használati melegvízhez
11. Vízóra
12. Üst
13. Vízlágyító
14. Hálózati víz
15. Víz mintavételi csap
16. Lágyvíz (0.1nK°)
17. Kondenzautomata
18. Kondenzvíz gyűjtőtartály és szivattyú
19. Szintkapcsoló
20. Fűtött gáztalanítós tápvíz tartály
21. Fűtőcső
22. Vegyszertartály és szivattyú
23. Visszacsapó szelep
24. Biztonsági szelep elzáródás mentes kivezetése falon kívülre
25. Mintahűtő
26. Szennyvíz lefolyóba
27. Iszapoló/lelúgozó csap
28. Keringető szivattyú
|
|
|
A CARBOROBOT Steam gőzkazánok elvi vezérlése:
A gőzkazán szabályozása a gőz nyomása alapján történik. A nyomást
egy precíziós félvezető szenzor méri. Ahogy nő a nyomás, először
a füstgáz csappantyú bezár, de a ventilátor és a rostély mozgatás
tovább működik. Ettől a kazánba áramló levegő mennyisége csökken
és a kazán teljesítmény is csökken. Ha tovább emelkedik a nyomás,
akkor a vezérlés a ventilátort és a rostély mozgatást is kikapcsolja.
Ennek hatására a kazán teljesítménye gyorsan csökken és a gőznyomás
visszaesik. Ha a gőznyomás a felső érték alá csökken, újra indul
a kazán ventilátora, a rostély mozgatás és ha még tovább csökken,
akkor kinyílik a füstgáz csappantyú, emiatt jobban nő a teljesítmény
és a gőznyomás. Ezek a fázisok váltakozva jönnek, a gőz nyomásának
váltakozásától. A nyomásmérőn beállítható maximális érték 0,50bar.
A nyomásmérőnek két állítható kapcsolási nyomása van. Az alsó nyomásérték
a beállított max. nyomás alatt van, 0,05bar-al és ezen a nyomáson
csukódik be a csappantyú, (pl. ha 0,45bar a max. nyomás, akkor az
alsó kapcsolási nyomásérték 0,40bar). Az alsó nyomásértéknek nincsen
hiszterézise. A felső nyomásérték(pl.0,45bar) elérésekor a ventilátor
és a rostély is megáll. A felső nyomás hiszterézise 0,01bar, vagyis
a beállított max. nyomás alatt 0,01bar a ventilátor visszakapcsolásának
nyomása. (pl. 0,45bar-nál kikapcsol és 0,44bar-nál bekapcsol a ventilátor
és a rostély.)
|
|
A kazán használható meglévő meleg
vizes rendszer fűtésére is speciális bekötéssel. A legjobban bevált
módszer, ha a kazán gőzvezetékébe csappal szabályozható elágazást
készítünk, és az itt elvezetett gőzzel egy lamellás hőcserélőn keresztül
melegítjük a melegvíz rendszert, vagy a puffertartályt. Ebben az
esetben a kazán mindig gőz üzemmódban működik, és mi választjuk
meg, hogy mennyi gőz kerüljön a fűtési rendszerbe.
Így akár arra is van lehetőség, hogy egyszerre használjuk a gőzt
technológiai célra és fűtésre. Ebben a kettős üzemmódban figyeljünk
arra, hogy a fűtési gőzelvétel ne legyen akkora, hogy zavarja a
technológiai használatot.
Ezt az üzemmódot csak akkor szabad használni, ha gőztermelés folyik
a kazánban, és a terhelés eléri a típusnak megadott névleges teljesítmény
legalább 30%-át.
Probléma
|
Mit okoz?
|
Problémát okozó
anyag
|
Kezelés
|
Változó keménység
|
Iszap
|
Ca és Mg karbonátok
|
Melegítés hatására kiválnak iszap
formájában
|
Állandó keménység
|
Kazánkő
|
Ca és Mg hidroxid, klorid, szulfát,
foszfát, nitrát, szilikát, stb.
|
Vízlágyítás:
ozmózisos, ioncserélős, mész-szódás, trisós
|
Szilárd lebegő anyag
|
Habzás
|
Homok, iszap, szerves anyag maradékok
|
Ülepítés, szűrés
|
Oldott sók
|
Elektrokémiai korrózió, lúgridegség
|
Szerves és szervetlen savak
|
Semlegesítés trisóval
|
Oldott gázok
|
O2: lyukkorrózió CO2:
korrózió
|
Oxigén,
széndioxid
|
Gáztalanítás forralással vagy tápvíz
levegővel való érintkezésének megakadályozása
|
Olaj
|
Kokszolódás, bomlás után olajsavas
korrózió
|
Növényi és ásványi olajok
|
Olajmentes víz használata
|
Az alábbi táblázat a gőzkazán tápvizének
előírásait tartalmazza:
Jellemző
|
Határérték
|
összes keménység
|
max
0,1 nK
|
pH érték
|
min 8,5
|
O2
|
max 0,05 mg/l
|
CO2
|
max 20 mg/l
|
olaj
|
max 5 mg/l
|
|
|
Vízlágyítási módszerek
Kicsapatásos (vegyszeres) eljárások:
A vegyszerek hatására kicsapódó üledék a vízkőképző sótartalmat
csökkenti. A keménységet és a pH értéket tesztcsíkkal, vagy indikátor
vegyszerrel lehet mérni. (Léteznek olcsóbb-drágább mérőkészletek
a fűtéstechnikai szakboltokban, de vízkeménység mérő és pH mérő
készletet pl. olcsón lehet vásárolni az akvarisztikai boltokban).
A mész-szódás eljárásnál használható mérés fenoftaleinnel is történhet.
Ha a csepegtetett fenoftalein hatására a víz színtelen marad, akkor
kemény, ha bevörösödik, akkor sok a szóda, vagy a mészvíz, ha rózsaszín,
akkor elegendően lágy.(Derveaux)
Trisós vízlágyításnál Na3PO4-ot (trinátrium-foszfát)adagolva
reagál az állandó és változó keménységet okozó kalcium-magnéziummal
és a kalcium- magnézium foszfátját képezi, amely rosszul oldódva
kiülepszik. 100 liter víz összkeménységének 1 nk° fokkal való csökkentéséhez
4,51 g trisó szükséges.
(Pl. 1 m3 víz 10nk°-val való csökkentéséhez 450g, vagyis kb fél
kiló trisó szükésges.)
Figyelem! A trisó túladagolása károsíthatja a fűtési rendszer egyéb
elemeit(aluminium). Ez az eljárás nem alkalmazható nagy változó
keménységgel rendelkező vizeknél, mert habzást okoz.
Szódás eljárás régi gőzmozdonyos világból ha a változó keménység
alacsony és az állandó keménység magas. Köbméterenként és nk° fokonként
19g 10 %-os szódaoldatot kell a vízbe adagolni.
Mész-szódás eljárásnál hatóanyagokként oltott meszet és
szódát(nátrium-karbonát) használnak (Ca(OH)2 és Na2CO3 adagolásával).
A reakció CaCO3 és Mg(OH)2 csapadékot ad és azt leülepítve csökkenthető
a keménység. A meszet vízben feloldják(mésztej) és a szódával együtt
ezt adagolják a lágyítandó vízhez.
Igényesebb de ritkán használt eljárás vízlágyítás céljára az ún.
szóda-szódás. Ilyenkor a kalcium-hidroxid (oltott mész) szerepét
a nátrium-hidroxid(nátronlúg) fogja betölteni és a lágyított víz
keménysége 0,4 - 0,7 nk° fokra csökkenthető le.
Oxálsav (sóskasav, H2C2O4, mérgező, tűzveszélyes anyag,
méhészek használják, vegyszerengedély köteles). A lényege: a keménységet
okozó sókat az oxálsav leköti, vízoldhatatlan csapadékot képez velük,
amely aztán leülepedik a tartály aljára(ez az anyag már veszélytelen).
100liter 29 nk° -s vizet 20gramm sav visz le 3 nk° -ra.
Nem vegyszeres eljárások:
Az ioncserélős eljárás korszerűbb, és desztillált vízhez
hasonló lágy vizet lehet előállítani. A műgyanta alapú anyagok használata
speciális készülékben történik, amin keresztüláramlik a kezelésre
váró víz. Az ioncserélő anyagok elhasználódásuk után regenerálhatók,
újra használhatók.
RO –Reverz Ozmózis szűrés a legkorszerűbb eljárás, de igényes
eszközöket kíván. Féligáteresztő hártyákon kényszerítik áramolni
a vizet, és a sók nem jutnak a hártya másik oldalára, csak a tiszta
víz.
Mágneses lágyítók használata nem helyettesíti a fenti módszereket,
mivel nem igazolt hatásosságuk a kazánkő képződés elkerülésre
Az alábbi német szabvány jól használható a megengedhető keménység
ellenőrzésére. A táblázaban levő térfogat(liter) a teljes fűtési
rendszerben levő víz mennyiségét jelenti, (nem csak a kazánban levő
vízzel kell számolni ! ) CARBOROBOT egy összetett kazán, ezért mindenképpen
1 nk° alatti keménységű vizet célszerű használni. Ennél nagyobb
lágyításra nagyobb vízmennyiségű, puffertárolós rendszereknél lehet
szükség.
A német szabványok szerinti kazánvíz keménységi ajánlások táblázatba
foglalva.
Meleg vizes fűtőberendezések a DIN EN 128 28; VDI 2035 12/2005 szerint.
|